Jézus másként

2018. augusztus 29. | Bejegyezte: admin | Kategória:  Könyv

Ismerjük Jézust. Talán a vasárnapi iskolai filc-táblájáról, talán gyermekként tanult esti imánkból, talán templomi freskókról, vagy a karácsonyi templomi műsorból….

Mind mutat egy képet. Jézust néha mintha ámulatba ejtő hatalmas emlékmű lenne – azonban cseppet sem eleven és nem is valóságos. Philip Yancey a valóságos Jézust keresi.

„Két jelző egészen biztosan nem illik az evangéliumok Jézusára: nem unalmas és nem is kiszámítható. Hogyan lehetséges mégis, hogy az egyház ennyire „megszelídítette” ezt a rendkívüli egyéniséget – vagy másként fogalmazva: „sikerült lenyírnia Júda Oroszlánjának körmeit, és sápadt segédlelkészek és ájtatos öregasszonyok házikedvencévé átminősítenie őt?”

Csakhogy az a Jézus, akit az evangéliumokból megismerhetünk, nem ilyen. Akkor hát milyen? „Kiszámíthatatlannak tetszett, nem lehetett megfogni, sőt érteni sem mindig. Ugyanakkor zseniális volt, zabolátlan, gyengéd, leleményes, szellemes és agyafúrt, megkerülhetetlen és felfoghatatlanul alázatos.”

Yancey gondolatai néhol kemények, néhol megállítóak, már-már a polgárpukkasztás határát is átlépik. Szükségünk van rá. Hogy Jézust másként, valóságosabban lássuk. Az életünk múlik rajta.

Forrás: Ifi-Kaptár

Az imádság

2018. augusztus 29.

Szeretem Yancey könyveit. Talán mindegyiket olvastam is, melyek magyar nyelven megjelentek. Azonosulni tudok harcaival, gondolataival. Őszintesége, képmutatástól mentes hite hitelessé teszik számomra írásait.

Mire megyünk Istennel?

2018. szeptember 10.

Jézusnak az az állítása, amelyet az Írás minden másnál többször ismétel, az, hogy nem egyre több szerzés által találjuk meg az életet, hanem sokkal inkább azzal, ha elajándékozzuk. Számomra ez mások szolgálatát jelenti.

Az örömhírről

2018. augusztus 29.

Egy hegyekkel körülölelt völgy, amit elárasztott a víz, benne egy templom. Csak a tornya látszik ki, a napfelkelte fényében mégis átragyog ablakain egy kis világosság. Süllyedőben, de tündökölve. Megmagyarázhatatlan, hogy honnan, mégis van egy csipetnyi remény ebben a képben.

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hozzászólás *